Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán augusztus 31. és szeptember 2. között rendezték meg a GISopen 2022 konferenciát. Az idén 26. alkalommal összehívott eseményen a Lechner Tudásközpont 10 előadóval képviseltette magát.
A több mint negyedszázada minden évben megrendezett GISopen olyan vezető konferencia a földmérés, földügy és geoinformatika területén, melyen a földmérő szakma színe java megjelenik évről évre. A 21. század második évtizedére az esemény hagyományos témái mellé felsorakoztak a távérzékelés, földmegfigyelés, űrkutatás és a precíziós mezőgazdaság kérdései, technológiai újításai is. A háromnapos, augusztus utolsó és szeptember első két napján megrendezett konferencián a Lechner Tudásközpont tíz szakembere mutatta be szakterülete újdonságait, tapasztalatait.
Az első napon Dr. Mikus Gábor távérzékelési főosztályvezető, Balla Csilla fotogrammetriai és Kovács Iván geoinformatikai osztályvezető szólalt fel a közönség előtt.
Dr. Mikus Gábor A Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) működése és szolgáltatásai című prezentációjában beszélt a nemrégiben létrejött modern hazai platformról, amely arra szolgál, hogy az űrfelvételeket az emberek számára elérhetővé tegye. A FIR fejlesztését több hazai szervezet végezte, köztük a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként a Lechner Tudásközpont, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium Űrpolitikáért és Űrtevékenységért Felelős Főosztálya.
Balla Csilla Hírek és újdonságok a Lechner-fotogrammetria világából című prezentációjának fő témája az ortofotó projekt volt, amelynek aktualitását az adja, hogy 2015 óta idén először készül az ország majdnem teljes területéről légifényképezés, domborzatmodell kiegészítés, ortofotó. A majdnem teljes terület azt jelenti, hogy az ukrajnai háborús helyzet miatti repülési korlátozások következtében a légifényképező repülőgépek az ukrán–magyar határon nem repülhettek át, így az ország területének nagyjából 0.5%-a nem volt fényképezhető. Az ortofotók terepi felbontása a "szokásos" 40 cm, de a légifelvételeké ~25 cm, így a felhasználásukkal készülő, Lechnerben készített értéknövelt termékek – mint amilyen például a felszínmodell – részletesebbek lesznek a megszokottnál.
Kovács Iván A Nemzeti Térinfomatikai Alaptérképről (NTA) szólva felsorolta az Alaptérképet alkotó téradatokat és kifejtette térképrendszerének elvét. Beszélt az NTA, mint adatintegrátor kifejezés lényegéről, de szót ejtett a fejlesztés technikai hátteréről, a használt szoftverekről, adatbázis-kezelőről és az egész munkafolyamatról is, világossá téve a MAPROXY, mint wmts csempeszolgáltató előnyeit is. Bemutatott felhasználási példákat és elmondta a hozzáférési lehetőségeket, szabályozást, kiemelve a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt eredménytermékét az nta.lechnerkozpont.hu weblapot. Beszámolt a más adatgazdákkal eddig megkötött adatfelhasználási szerződésekről is. Szabó György a szekció elnöke az első nap három lechneres – Dr. Mikus Gábor, Balla Csilla, Kovács Iván – előadása után kifejtette, hogy ígéretes fejlődést lát a Lechnerben.
Szeptember 1-jén Dr. Deák Márton építésügyi elemzési főosztályvezető Téradatok az építészeti tervezésben címmel tartott prezentációt. Az előadás célja az volt, hogy megteremtse a kapcsolatot az építészeti tervezés és a földmérés világa között. Áttekintette, hogy az építészeti tervezés során milyen téradatok szükségesek – kezdve a nagy léptékű, akár települési szintű adatoktól, egészen a kivitelezés közben felmerülő, épületen belüli információkig. Ezzel összefüggésben bemutatta a jelenleg fejlesztés alatt álló EIM (Environmental Information Monitoring) rendszert, amelynek a célja, hogy az építész tervező egységes, a tervezési feladathoz kapcsolódó vonatkoztatási rendszerben tudjon hozzáférni a szükséges adatokhoz.
A konferencia zárónapján, szeptember 2-án, Galambos István, Dr. Kenyeres Ambrus, Pálosi Imre, Tóth Sándor, Magyar Bálint és Csorba Kristóf András is prezentációval mutatkozott be az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának nagyelőadójában.
Galambos István a Lechner Tudásközpont Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában működő GNSS Szolgáltató Központ vezetője, Változások a GNSSnet.hu szolgáltatásban című prezentációjában a GNSSnet.hu szolgáltatásban ebben az évben bekövetkező fejlesztéseket ismertette. Elmondta, hogy a GNSS vevőkészülékek korszerűsítésével folyamatosan növekedik a multi-GNSS hálózat területi lefedettsége. Az újgenerációs központi hálózati szoftver bevezetése után – amely mostanra már két külön helyszínen, Budapesten és Pencen is elérhető – a régi szoftver lekapcsolásra került. Az előadás második része a GNSS Központ előtt álló kihívásra fókuszált, nevezetesen a 25. Napfoltciklus közeledésére. Ennek hatására az elkövetkezendő években, főleg a téli időszakokban, az ionoszféra aktivitás növekedése várható, amely mérési nehézségeket okoz a GNSS vevők számára.
Dr. Kenyeres Ambrus a Lechner Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának vezetője INGRIM: az EOMA hálózati infrastruktúrájának megújítása ESA támogatással címmel tartottelőadást. A hazai geodéziai magassági alapponthálózat, az EOMA megújítása az évtizedes késés miatt elengedhetetlen feladat – mutatott rá Dr. Kenyeres Ambrus. A hagyományos, szintezéssel végzendő újramérés mellett az olyan műholdas technológiák, mint a GNSS vagy az InSAR ajánlanak egy költséghatékonyan kialakítható és fenntartható alternatív megoldást. Az EOMA2 digitális alapokon nyugvó kinematikus megoldást ajánl, új típusú integrált, multifunkcionális főalappontokkal és GNSS-alapú magasságmeghatározással. A javasolt technológia kidolgozását és tesztelését az Lechner Tudásközpont Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának sikeres ESA projektje támogatja, melyet az Obszervatórium vezetője be is mutatott. Az ESA projekt keretében a dél-magyarországi régióban kiválasztott teszthálózat épül ki, emellett kifejlesztik a kapcsolódó adatbázisokat és technológiákat.
Pálosi Imre szakfelügyelő a Lechner Nonprofit Kft. alaphálózati továbbképzésének tapasztalatait osztotta meg az egybegyűltekkel. Előadásából megtudhattuk, hogy a 2022 júniusában megtartott és kiemelt érdeklődéssel övezett képzésen 130 fő vett részt. A Lechner Tudásközpont és Budapest Főváros Kormányhivatalának közreműködésével szervezett alaphálózati továbbképzés 14 előadásán a megyei kormányhivatalokban dolgozó kollégák és az alaphálózati munkákban tevékenykedő vállalkozók vettek részt. A Lechner a jövőben is tervezi ehhez hasonló továbbképzések szervezését, a résztvevők körének bővítésével. Fontosnak tartják a nem alaphálózati téren tevékenykedő földmérő kollégák, valamint a leggyakoribb megrendelők, mint például a Magyar Közút Megyei Igazgatóság vagy a MÁV munkatársainak bevonását. Emellett célul tűzték ki a különböző építési munkálatokat végző kivitelező vállalkozások – mint a STRABAG vagy a Colas Zrt. – tájékoztatását, illetve igény szerint ismereteik bővítését a témában.
Tóth Sándor GNSS kutató előadása Online EHT fejlesztése PROJ alapon, szabatos EOV vetületi egyenletekkel címmel egy olyan online koordináta-transzformáció szolgáltatásról szólt, melyet a Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumban működő GNSS Szolgáltató Központ nyújt az egységes gyakorlati keret biztosítása érdekében, jogszabályi kötelezettségének eleget téve. Az EHT néven ismert szolgáltatás az év folyamán nem csak megjelenésében, de a háttérben meghúzódó műszaki megoldás tekintetében is megújult. A korábban használt transzformációs motort ugyanis a nyílt forráskódú PROJ szoftver váltotta fel, amely egyszemélyben képes a szolgáltatáshoz szükséges transzformációs és vetületi számítások elvégzésére. Ehhez alkalmassá tették a szoftver egy rövid fejlesztési folyamattal azért, hogy a hazai hivatalos vetületi rendszert (EOV) ne csak közelítő megoldással, hanem az idevonatkozó szakmai szabályzat és jogszabályi rendelkezésnek eleget tevő szabatos, zárt alakú egyenletek segítségével írja le. A megújult honlap felületén a felhasználók kézi adatbevitel segítéségével, vagy regisztrációt követően fájl feltöltés útján vehetik igénybe az ETRS89-EOV/EOMA rendszerek közötti transzformációs szolgáltatást. A haladó felhasználók számára fejlesztett API segítségével platformfüggetlen, közvetlen hozzáférést biztosítanak az elkészült rendszerhez.
Magyar Bálint InSAR kutató előadásban az érdeklődők betekintést nyerhetnek az Lechner penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában zajló regionális szintű InSAR feldolgozási folyamatokba. InSAR alapú infrastruktúra monitorozási eredmények a regionális GEOSES Projektben című előadás ismertette a felhasznált adatokat, az alkalmazott algoritmusokat és folyamatokat is, a szakmai közönség elé tárva a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna határokon átnyúló együttműködés (EU-CBC) keretén belül végzett InSAR K+F eredményeket. A hallgatók nyolc demonstratív gyakorlati példán keresztül ismerhették meg azeredményeket, a Bükkábrány melletti Csincse községtől egészen az ősi erdélyi bányavárosig, Nagybányáig. Az előadás és az ahhoz kapcsolódó K+F eredmények a Kooperatív Doktori Program támogatásával valósulhattak meg.
Csorba Kristóf geodéziai vezető szakértő előadásában államhatáraink dokumentálásának történeti áttekintését adta. Az osztrák és szlovén határszakaszok megjelölése mellett beszélt az államhatár láthatóságának biztosításért végzett feladatokról is. Ismertette a két határszakasz határokmányait és azok változásvezetését, valamint rávilágított a jövő kihívásaira is a magyar-osztrák határokmányokkal kapcsolatban.
